A honlap ezen oldala, rengeteg gyakori kérdést és ezek válaszát tartalmazza, amelyek nagy segítséget nyújthatnak Önnek a döntéshozatalban. Ha mégis felmerülne olyan kérdése, amelyre nem talált választ kérjük, küldje el nekünk az info@napelempark.hu címre, és mi rövid időn belül válaszolunk Önnek.
| Napelem | Napkollektor | Hőszivattyú | Aktív és Passzív házak | Támogatás |
Szélgenerátor
Milyen típusú szélgenerátorok vannak?
- Vízszintes tengelyű: Az áramellátó szélgenerátorok többsége 2-3 lapátos, vízszintes tengelyű berendezés.
- Függőleges tengelyű: Ha a telepítés magassági korlátokba ütközik és beérjük a sokkal kisebb hatásfokú függőleges tengelyű eszközzel, úgy azokat kisebb magasságba is elhelyezhetjük.
Melyik a hatékonyabb szélgenerátor?
A vízszintes tengelyű szélkerék függőleges társaikhoz képest 8-10-szer jobb hatásfokkal rendelkeznek. Nem véletlen, hogy a szélerőművek döntő többsége vízszintes tengelyű szélkerekekből áll. Vannak ígéretes kísérletek, amelyektől hatásfok növekedés remélhető a függőleges tengelyű szélkerekeknél.
Milyen hatásfokkal dolgoznak a szélgenerátorok?
- A vízszintes tengelyű szélkerék: Hatásfokukra jellemző, hogy a szél energiájának 20-30%-át hasznosítják.
- Függőleges tengelyű: Hatásfokukra jellemző, hogy a szél energiájának 4-5 %-át hasznosítják.
Ha ennyivel hatékonyabb a vízszintes tengelyű szélgenerátor, akkor miért alkalmaznak néhol függőleges kialakításút?
A vízszintes tengelyű berendezés telepítéséhez esetenként engedélyt kell kérni az azt tartó oszlop magassága miatt. Másrészt sokszor jobban beleillik a családi házas környezetbe ez a megoldás. Ekkor ismét előjön a függőleges tengelyű szélgenerátor, mint mentő ötlet.
Milyen szélgenerátort érdemes választani?
Lehetőleg olyan teljesítményű szélgenerátort válasszunk, amit a telepítés helyén és magasságában megfelelően hatékonyan tudunk használni. Kis magasságra és jellemzően kisebb szélenergiák előfordulása esetén természetesen kisebbet, míg ellenkező esetben akár nagyobb teljesítményűt. A választásnál feltétlenül kérje ki szakember véleményét!
Érdemes-e fűteni szélgenerátorral?
Ennek elvi akadálya nincs, de a fűtési megoldásra egyszerűbb és olcsóbb megoldást célszerű alkalmazni. Amennyiben mégis szélenergiát szeretnénk alkalmazni, úgy célszerű a megtermelt villamos energiát hőszivattyú működtetésére felhasználni és így közvetetten már gazdaságosabb lehet az alkalmazás.
Szükségesek engedélyek a szélgenerátor telepítéshez?
A telepítés magassága miatt gyakran előfordul, hogy építési engedély szükséges. Mindenekelőtt érdemes a helyi önkormányzatnál előzetesen érdeklődni, mert a helyi szabályok korlátozhatják a telepítést.
Hová érdemes tenni a szélkereket?
Elsősorban oda telepítsünk szélgenerátort, ahol mért adatok alapján jellemzően ideálisak a szélenergia értékek. Az elhelyezésnél vegyük figyelembe a környező tereptárgyakat is, amelyek befolyásolják a szél irányát, sebességét, így lehetőleg a tereptárgyaknál magasabbra kerüljön a turbina.
Nagy a háztartási energiaigényem, kizárólag szélgenerátort szeretnék használni:
Tapasztalatok alapján nagyteljesítményű szélgenerátor szükséges. A megfelelő szélgép kiválasztásához és a későbbi kudarcok elkerülése végett, javasolni szoktunk egy előzetes szélenergia mérést. Így a szélből termelhető elektromos energiát megbecsülhetjük előre, és optimális szélgép választható a mért szélsebesség-tartományra. Javasolt 2 vagy 3 hónap, 18 m magasságban.
Tapasztalataink alapján átlagos magyarországi viszonyokra a hibrid (szélgenerátor, napelem) rendszer javasolt. Önmagában a szélgenerátor kevés. Másik lehetőség az áramtermelő napelemek használata, amelynek energiatermelése statisztikai adatok alapján jól becsülhető, és telepítéséhez nem szükséges engedély. Javasoljuk továbbá a hálózati visszatáplálást.
Az áramszolgáltatónak törvényi kötelezettsége van az átvételre. Az átvételi ár egyszerű szaldós elszámolás esetén megegyezik a mindenkori áram vételárával. A visszatáplálás teljesen automatikus üzemben történik.
Az önkormányzat csak kisteljesítményű szélgenerátort engedélyez. Mi a teendő ilyenkor?
Ha a szélmérés eredménye, vagy az önkormányzat döntése csak kisteljesítményű gépet engedélyez, akkor is teljesíthető az igény. Hibrid (szélgenerátoros, napelemes) rendszerrel, nagyobb mennyiségű napelem beépítésével. Vagy csak áramtermelő napelemek alkalmazásával.
Az építési engedélyt szélgenerátornál milyen feltételekhez kötik?
Szélgenerátor elhelyezése előtt érdeklődjön a lakóhelye szerint illetékes helyi önkormányzatnál. Általában a szélgenerátor oszlop építése engedélyhez kötött. Kizárólag statikailag, építészetileg megtervezett oszlopot telepítsen az építési hatóság előírásainak betartásával!
A szélmérés eredménye alapján szélgenerátor beépítése nem javasolt. Mi a teendő ilyenkor?
Áramtermelő napelemek alkalmazásával az igény ugyan olyan mértékben kielégíthető, mint szélgenerátorral.
Mit tartalmaznak az egyes szélgenerátorok, a kifizetett pénzért mit kapok cserébe?
Az áramellátó szélgenerátorok ára tartalmazza a generátort lapátokkal, szélbeállító szélkakassal; vagy az elektronikus szélbeállítóval és a töltésszabályozó elektronikával. A szélgenerátorok ára nem tartalmazza az oszlopot, akkumulátorokat, invertert és egyéb kiegészítő egységeket! Ez utóbbi kiegészítő eszközöket és árait külön menüpontokban tüntettük fel!
Saját munkával csökkenthető a beruházás költsége?
Igényeinek megfelelően azok az eszközök, amelyeket Ön szerez be, vagy azok a munkálatok, amelyeket Ön végez, levonhatók az árból. Csak akkor végezze saját maga a munkálatokat, ha megfelelő szakértelemmel rendelkezik. A kivitelezés hibáiból eredő károk nem minősülnek garanciális hibáknak!
Hőszivattyút elláthatok szélgenerátorral?
A lehetőségek függvényében igen. Azonban tájékoztatjuk, hogy hőszivattyú telepítésével a villamos energiaigény jelentősen meg fog emelkedni. A rendszer tervezésénél a megemelkedett igényeket kell figyelembe venni. Javasolt a hibrid (szélgenerátoros, napelemes) összeállítás alkalmazása, hálózati visszatáplálással.
Egy meglévő, saját tulajdonú udvaron belüli villanyoszlopra rászerelhetem a szélgenerátort?
Ezt nem javasoljuk Önnek! A szélgenerátorokat saját felelősségre, bármilyen oszlopra rászerelheti, de mi csak statikailag megtervezett oszlopokat és engedélyezett telepítéseket végezhetünk. Ilyen biztonságos oszlopokat és szélgenerátorokat forgalmazunk és telepítünk!
Lehet-e hálózatra táplálni szélgenerátoros rendszerrel?
Igen, ma már szélgenerátorokról is lehet hálózatra táplálni. A hálózatra táplálás inverter segítségével történik, amelyet direkt szélgenerátorokhoz gyártanak.
Milyen a vízhúzó szélkerék?
A vízhúzó szélkerekek sűrű lapátozásúak, nagy lapátfelületűek. Már egészen kis szélsebességnél automatikusan üzemelnek, szélkövető rendszerük által mindig a szél irányába állnak be. Mechanikus módon tudnak szivattyúzni ásott vagy fúrt kutakból. A szivattyúzott víz ezután gravitációs módon továbbítható a felhasználás helyére.
Mire használható a vízhúzó szélkerék?
- halastavakhoz vízpótlásra, vízforgatásra
- állattenyésztéshez itatásra
- öntözés: (gyümölcsös, kert, fólia, stb.) csepegtető vagy tároló
- tűzvédelmileg előirt tűzoltóvizek (kistó, gödör, árok, stb.) töltésére
- tanyák, hétvégi házak vízellátására
Milyen hosszan érdemes szelet mérni?
A szélgép teljesítménye, a kinyerhető energia mértéke, az aktuális évszak befolyásolják a mérés javasolt hosszát. Közelítően a következő intervallumokkal érdemes kalkulálni:
- 1-2 kW generátorteljesítményig: 1-2 hónap
- 10 kW-ig: 2-3 hónap
- 50 kW-ig: 3-6 hónap
- 50 kW felett: 6-12-24 hónap
Mekkora szél kell a szélkerekek működéséhez?
A korszerű szélgenerátorok már 9km/h szélsebességnél elindulnak, automatikusan szélirányba állnak, és villamos energiát szolgáltatnak. Az optimális működéshez legalább 30-45km/h szélsebesség kell, e fölött már lekorlátozza magát, majd 90km/h-nál teljesen leáll. Alacsonyabb szélsebesség mellett való működés elsősorban a függőleges tengelyű szélgenerátorokra jellemző.
Napelem
Milyen típusú napelemek vannak?
- Monokristályos
- Polikristályos
- Vékonyréteg technológiás
Mit takar a vékonyréteg technológiás napelem?
A legolcsóbb és legújabb technológia a vékonyréteg napelem. Ezeknél valamilyen hordozóra (leggyakrabban üvegre, vagy vékony acéllemezre) viszik fel a félvezetőt egy pár mikronos rétegben, ezért hívják vékonyréteg technológiának. Ide tartoznak az amorf és a hajlékony napelemek.
Mi az polikristályos napelem?
Ennek a típusnak a gyártása öntési technológiával készül. A polikristályos napelemek minimálisan ugyan, de nagyobb felületűek az egykristályos változatnál. Könnyű felismerni az ilyen napelemet a ránézésre pikkelyszerű látványáról is. A polikristályos napelemek közül találhatóak különböző színűre készítettek is, ami látványelemként másodlagos funkciót is betölthet.
- A ráeső napfény 13-15%-át hasznosítja.
- A szélesebb fénybeesési szögben magas (12-14%) hatásfokú polikristályos napelemek a legelterjedtebbek.
- Átlag teljesítménye ma már lényegében megegyezik a monokristályoséval.
Mi a monokristályos napelem?
A monokristályos napelemek vékony szilíciumszeletekből összeforrasztott, majd laminált és tokozott modul egységek. A modulokban lévő elektromosan összekapcsolt szilíciumlapkákra edzett üvegen keresztül érkezik a napfény, amit átalakítanak villamos energiává. A napelem modul hátoldalára szerelt, szigetelt dobozba vezetett kontaktusok az elektromos csatlakoztatáshoz vannak kialakítva. Az újabb típusoknál a hátoldali kötöző dobozba csatlakozó hüvellyel ellátott szolárkábelt is szerelnek, hogy ezzel is könnyítsék, gyorsítsák a napelemes rendszerek telepítését. Jelenleg a monokristályos napelemek a legkedveltebb napelem típusok világszerte.
- A legkifinomultabb gyártási technológiával büszkélkedhet.
- Összes napelem típusnál jobb hatásfokot mondhat magáénak, vagyis a ráeső napenergia 15-17%-át hasznosítja
- Azonban ez a napelem típus leginkább érzékeny a fény beesési szögére.
- Átlag teljesítménye lényegében megegyezik a polikristályoséval
Melyik a legjobb teljesítményű napelem?
Régebben a monokristályos napelemek hatékonyabbak voltak, mint az ugyan olyan teljesítményű polikristályos napelemek. Mára a fejlett technológiának köszönhetően ez a különbség megszűnt. A teljesítményük szinte teljesen ugyanaz. Talán ami még elmondható, hogy a polikristályos napelemek jobban teljesítenek szórt fénynél, míg tiszta napsütésnél a monokristályosak a jobbak, de ez nagyon minimálisan érzékelhető különbség. Csak a gyártási folyamatban van még némi különbség, illetve a kinézetben, de már árbeli különbség nincs azonos teljesítményű moduloknál.
Mennyi a napelemek élettartama?
Nehéz pontosan megmondani, de ma már a legfejlettebb technológiával rendelkező monokristályos napelemek úgy 40 év élettartammal rendelkeznek.
- Polikristályos társaik úgy 30 évig szolgálhatnak minket.
- Amorfak pedig úgy 20 év körül teljesítenek.
Mennyi idő alatt térülhet meg egy napelemes beruházás?
Ez több tényezőtől függ. Elsősorban attól, hogy igénybe vesz e, vissza nem térítendő állami támogatást (ami akár 70% is lehet a teljes költségből), vagy sem.
A ma már exponenciálisan emelkedő energiaárakból kiindulva durván 10-13 év megtérüléssel rendelkezik egy napelemes beruházás. Azonban a rákövetkező 20-25 évben komoly profitot hoznak Önnek. Fontos, hogy csakis minőségi napelemeket szerezzen be. Nálunk csak ilyet talál. Az a cég, amely 70%-os támogatás is nyerhet 7 évvel számolhat. Cégeknek szinte kötelező igénybe venniük!
Mekkora garanciát vállalnak a napelemekre?
Mono- és polikristályos napelemekre 20-25 év gyártási garanciát adnak.
Amorf napelemekre 10-12 év gyártási garancia a jellemző.
Mi a napkövető?
A napkövető berendezések, feladata hogy a napelemeket mindig úgy pozícionálják, hogy azok mindig merőleges szöget zárjanak be a napsugarakkal, a napelem ebben az esetben éri el hatásfokának maximumát. Így a napsütés ideje alatt folyamatosan, teljesítményének maximumán dolgozik, míg a háztetőn, illetve statikusan elhelyezett napelemek naponta csak egyszer érik el azt a hatásfokot.
Milyen típusú napkövetők vannak?
- Horizontális napkövető: csak vízszintesen követi a nap mozgását.
- Horizontális+vertikális: Már a nap függőleges mozgását is követi. Természetesen a hatásfok ekkor a legjobb.
Hol használnak napelemeket?
Számtalan helyen felhasználják ma már a napelemeket. A világűrtől kezdve a háztetőkön elhelyezhető modulokig. Egyre több napelem erőmű épül a világban, csökkentve a CO2 kibocsátást. De megtalálhatók hátizsákon hajlékony formában. Felhasználási területük folyamatosan nő.
Mi a különbség a napkollektor és a napelem között?
Míg a napelem áramtermelésre szolgál és a napfényt alakítja villamos energiává, addig a napkollektor a napsugárzást hővé alakítja át, lényegében meleg vizet állít elő.
Mi a napelemek használatának előnye?
A napelemek hosszú élettartamúak, nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket, így nem jellemző a meghibásodásuk sem. A napelemekkel történő áramtermelés éves átlagban jól kalkulálható statisztikai módszerekre alapozva. A napelemek öntisztulóak, időjárásállóak és automatikusan üzemelnek. Nem adnak zavaró hangot.
Milyen helyre érdemes tenni a napelemeket?
A napelemek érzékenyek az elhelyezésre. Hazánkban a déli irányú és hozzávetőleg 45 fokos elhelyezés az optimális. Az elhelyezésnél vegyük figyelembe, az árnyékolás negatív kihatását a napelemekre.
Milyen akkumulátorokat használjunk a napelemekhez?
A megújulóenergiás rendszerek akkumulátoraiként olyan típusok jöhetnek szóba, amelyek minél több ciklust (feltöltés-kisütés) képesek elviselni, jól tűrik a mélykisütést. A gyártók erre a célra kifejlesztett, megerősített termékeket kínálnak, ezek az un. solar akkumulátorok.
Mit jelent a hálózatra visszatáplálás?
A napelemek által szolgáltatott energiát 230V váltakozófeszültséggé alakítjuk, így látva el a fogyasztó energiaigényét. Amikor nincs fogyasztás a napelemek közvetlenül az elektromos művek villamos hálózatára táplálnak vissza, amit külön mérőóra regisztrál. Amikor a napelemek nem termelnek áramot, a szükséges energiaigényt hagyományosan a villamos hálózatból vehetjük fel (pl. este).
Lehet-e hálózatra visszatáplálni?
Lehet és érdemes is visszatáplálni a hálózatra Magyarországon is. Az éves átlagban termelhető energia elérheti a fogyasztási igényt. További előny, hogy nem kell akkumulátorokat használni és az áramellátást nem korlátozzák a beépített eszközök, nem jelent szűk keresztmetszetet sem az inverter sem a tárolókapacitás.
Milyen költsége van a hálózatra csatlakozásnak?
Nincs csatlakoztatási költség. Mivel a rendelkezésre álló teljesítményig épül be a termelőkapacitás, hálózat megerősítésre, hálózatfejlesztésre nincs szükség, csatlakozási díjfizetési kötelezettség nem keletkezik. A meglévő mérőberendezés kétirányú mérőre való cseréje 3x16A csatlakozási teljesítményig az áramszolgáltató kötelezettsége.
Milyen engedélyekhez kötöttek a napelemek telepítése?
A napelemek építési engedélyek nélkül telepíthetőek. A MVM (Magyar Villamos Művek) hálózatához való csatlakozásnál egy igény/bejelentő- lap kitöltése szükséges, amit az áram szolgáltatójának 50kVA alatt köteles (mint háztartási kiserőmű) elfogadni. Az 50 kVA-nél nagyobb teljesítményű napelemes rendszer telepítéséhez viszont engedélyt kell kérni az építésügyi hatóságtól, és a területileg illetékes áramszolgáltatót is értesíteni kell.
Mennyi a várt termelés és mennyivel kell számolni?
Ez az érték azt jelenti, hogy 1000Wp-nek megfelelő napelem várhatóan mennyit fog termelni éves szinten. Magyarországon ez az érték szakembereink szerint 1050kWh körül van 1000Wp-nél (ez országosan maximum 5%-ot változhat). Ez az érték valamennyi monokristályos és polikristályos napelemre vonatkozik márkától, gyártótól függetlenül!
Egyes szakemberek kWh/m2 illetve napsütéses órák számában mérnek, de ez nem pontos adat, ugyanis ezek a mértékegységek önmagukban nem elegendőek a napelemeknél a várt termelés kiszámításához!
Tehát a napelemek kilowattonként 1050kWh/év termelnek ma Magyarországon (ez a hivatalos adat!).
Miért kell töltésszabályzó?
A töltésszabályozót ott alkalmazzuk, ahol az áramtermelő eszközeink (napelem, szélgenerátor) által előállított villamos energiát az akkumulátorok töltéséhez szükséges optimalizálnunk.
Tudok-e energiát termelni, ha éjszaka megvilágítom a napelemeket?
Igen, de nincs értelme. A napelemek ugyan lámpafénynél is termelik az energiát, azonban a megtermelt energia kisebb, mint a világításra fordított energia
Milyen napelemet érdemes választani?
Hosszútávra gondolkodva a legjobb minőségű, leghosszabb élettartamú monokristályos napelemek javasoltak.
Ezek a felületegységre eső legnagyobb hatásfokú napelemek. Élettartamuk is a legmagasabb.
Mire figyeljünk napelem vásárláskor?
A minőségi monokristályos napelem onnan is felismerhető, hogy teljes napelem cellákból van felépítve. Gyártanak olyan napelemeket is, amelyek tört cellákból, cellaszeletelés után állítanak össze. Ezek, bár lehetnek jó minőségűek, nagyobb modulok esetén a teljes rendszer kiépítéséhez nem javasoljuk a felhasználásukat. A napelem vásárlás egy hosszú távú (akár 30-40 év) gondolkodást feltételez, így javasolt a minőségi termék vásárlása.
Mit jelent a hibrid rendszer?
Hibridnek nevezzük azt a rendszert, ahol az energiatermelés nem egy, hanem kettő, vagy akár több rendszer együttes használatával történik. Pl.: napelem + szélgenerátor, napkollektor + hőszivattyú.
Mi az Inverter?
Napelemek ill. a szélgenerátorok egyenáramot termelnek, ezt inverter segítségével alakítjuk át a háztartásokban is felhasználható váltóárammá.
Miért jobb Magyarországon a hibrid rendszer?
Hazánkban a napsütéses órák száma: 1900-2200 óra/év. A napsugárzásból eredő, vízszintes felületre érkező energia mennyisége 1000-1300 kWh/m2 évente. Azonban nem vagyunk mediterrán ország, így nem támaszkodhatunk csak napenergiára. Nagyobb energia igény esetén célszerű Napelem+Szélgenerátor hibrid rendszert üzembe állítani.
Hogyan értelmezzük a napelemek csúcsteljesítményét (Wp)?
A Wp (WattPeak) csúcsteljesítmény. Ez azt jelenti, hogy 1000 W/m2 besugárzás mellett az egyes napelem modulok ennyit áramot termelhetnek.
Milyen részekből áll egy komplett napelemes rendszer?
- Napelem modul(ok)
- Speciális kábelek
- Inverter (áram átalakító)
- Hálózatba táplálás esetén(ad-vesz villanyóra.)
- Állványzat
- Szigetüzem esetén (vagyis nincs hálózatba táplálás) akkumulátor + töltésszabályzó
Árthat-e a jégeső a napelemnek?
Természetesen nem. A hőkezelt, nagy szilárdságú és kis vastartalmú üvegnek köszönhetően még a dió nagyságú jégeső szemek sem károsítják.
Mi történik ha ráesik a hó?
Már a havon átszűrődő szórt fény hatására is termel annyi hőt egy napelem, hogy egyszerűen leolvad róla a hó. A dőlt elhelyezésnek köszönhetően teljesen megszabadul a tőle.
Hova szerelhetem a napelemet?
Bárhova, ahol nincs beárnyékolt terület és a napsugarak közvetlenül érhetik a napelemeket. A napelemes rendszerek nem bocsájtanak ki semmilyen zajt, illetve káros anyagokat, így lakókörnyezet közvetlen közelébe is telepíthetőek, de akár üres földterületekre is. A földterületek esetében a földterület mezőgazdaságilag továbbra is hasznosítható marad, leszámítva az állványzat tartószerkezetének helyfoglalását, illetve feltehetően kevesebb napfény éri majd ott a földterületet.
Optimális teljesítményhez 23-35° szögbe (maximálisan 15-60°), déli tájolással ajánlott telepíteni, amit persze állványzattal korrigálni lehet.
Minél délibb irányba mutat, annál hatásosabb a napelem.
Alkalmasak-e a napelemek önállóan tetőfedésre?
Nem, a jelenleg forgalmazott napelemek nem alkalmasak tetőfedésre. Minden esetben használjon szigetelést a napelemek alá illetve esővíz elvezetéséhez szükséges (pl. bádog-) lemezeket. Napelemeink nem átlátszóak, ezért adott felületre a legtöbb napsütötte órában árnyékot vetnek.
Létezik egy magyar találmány, amely lényegében napelem-cserépnek tekinthető és már tetőfedésre is alkalmas lesz, de még nincs forgalomban.
Napkollektor
Mi a napkollektor?
A Napkollektor is a napenergiát hasznosítja: hőt termel.
(ellentétben a napelemmel mely elektromos áramot állít elő).
Lényegében elnyeli napsugárzást,- miközben hő fejlődik- és ezt a keletkező hőt egy közvetítő közegnek adja át.
Mi a különbség a sík kollektor és a vákuumcsöves kollektor között?
A sík kollektornál a napsugarak egy különleges szolárüvegen áthaladva a közvetítő oldatban elnyelődnek és hővé alakulnak át, mely az abszorber csővezetékében keringetett hőátadó anyagot felmelegíti. Az így felmelegített hőátadó anyag a továbbiakban, a közvetlenül felhasználandó vizet hőcserélőkön keresztül melegíti fel.
A vákuumcsöves napkollektor alap építő egysége a vákuumcső, ez egy 1,5 - 2 m hosszú üveg cső. Az ebben lévő réz cső, gyűjti össze a hőt. A csövekben vákuum uralkodik és így - közvetítő közeg híján - az összegyűjtött hő nem szökik el a rendszerből.
A sík, vagy a vákuumcsöves kollektor hatékonyabb?
A vákuumcsöves napkollektor a legjobb hatásfokkal rendelkező napkollektor fajta. Gyengébb fényviszonyoknál és hidegebb időben is hatékonyan működik. Ennek köszönhetően télen jobban teljesít a sík kollektoroknál.
Azonban erős napsütésben, déli órákban vagy nyáron a sík kollektor többet termelhet még a vákuum csöves kollektoroknál is.
Felhasználási lehetőségek?
- háztartási meleg víz
- épületfűtési rásegítő rendszerek
- uszodafűtési rendszerek
Milyen hatásfokkal rendelkeznek a napkollektorok?
- - Vákuumcsöves: A ráeső fény 60-70%-át hasznosítja.
- - Síkkollektorok: A ráeső fény 45-50%-át hasznosítja.
Mekkora a napkollektorok élettartama?
A minőségi síkkollektorok élettartama 20-30 év. A vákuumcsöveseké ennél valamivel rövidebb a bonyolultabb felépítés és magasabb hőterhelés miatt, de még nincsenek 100%-os adatok. Egyes becslések min. 20-évet mondanak.
Milyen előnyökkel ill. hátrányokkal bírnak az egyes kollektor típusok?
A sík kollektorok olcsóbbak, megbízhatóbbak, a tetősíkjába beépíthetőek, hosszabb a garanciaidejük, kisebb karbantartási költséggel, azonban télen kisebb hatásfokkal üzemelnek.
Vákuumcsöves kollektorok ára magasabb, de hatásfokuk télen jobb. Garanciaidejük rövidebb, magasabb hőterhelésnek vannak kitéve, ezért várhatóan a karbantartási időszak is rövidül, aminek így természetesen magasabb a karbantartási költsége. A külföldi tapasztalatok alapján a vákuumcsövek 20-25 évig károsodás nélkül üzemelnek. A csöveket és a tartályt néhány évente célszerű megtisztítani, főként ha nem alkalmazunk előzetes szűrést.
Mennyi idő alatt térülhet meg?
A napkollektorba fektetett összeg megtérülése sok tényező együttes függvénye. Függ az adott területre jellemző napsütéses órák számától, ezen kívül erősen függ a felhasználók számától, valamint az aktuális energia áraktól.
A meleg víz előállításának tekintetében a megtérülési idő fordítottan arányos a felhasznált meleg víz mennyiségével, tehát, minél több a melegvíz fogyasztás, annál gyorsabb a megtérülési idő. Éppen ezért ésszerű nagy felhasználással rendelkező lakóközösségek számára ezt a módszert választani.
Fűtésre használatos napkollektoros rendszer kiépítése jóval költségesebb, mint amely csupán meleg víz előállítására használatos, ebben az esetben a megtérülési idő átlagosan 10-13 évben határozható meg. Mivel a napkollektor élettartama 25-30 év, ezért a megtérülés, az élettartam felénél eléri a kívánt mértéket, a második felében a napenergia felhasználás nyereségessé válik. Ez egy hosszú távú befektetés, mely minden esetben megtérül.
Meleg víz előállítás esetén, amennyiben lakóközösségek, vagy vendéglátó ipari egység a felhasználó, tehát nagy mennyiségű a meleg vízfogyasztás, a megtérülés akár öt év is lehet.
Az itt olvasható becslések támogatás nélkül értendők. Pályázati támogatással átlagosan további 30%-al csökken a megtérülési idő.
Milyen részekből áll egy komplett rendszer?
- Kollektor modulok
- Tetőszerelő szett
- Csatlakozó alap szett
- Szolár szivattyú egység
- HMV tároló hőcserélővel
- Tároló tartozékok
- Szolár tágulási tartály
- Csatlakozó szett
- Fagyálló folyadék
Mi a tágulási tartály?
A zárt tágulási tartályok alapvető funkciója valamely nyomás alatt lévő rendszerben a nyomás értékének egy meghatározott szinten való tartása.
A fűtési rendszerekben levő víz térfogata, és nyomása, a hőmérséklet függvényében változik, melyet a tágulási tartály hivatott kiegyenlíteni, de az ivóvízhálózatban fellépő vízütés- jelenség károsító hatása is a hirtelen fellépő, óriási mértékű, pillanatnyi nyomásváltozás következménye, mely ellen egy kisméretű zárt tágulási tartállyal lehet védekezni, míg a házi vízellátó rendszerekben a vízvételezés következményeként fellépő nyomásváltozás kiegyenlítésére szolgál ez a szerelvény.
Mi a HMV?
A háztartási meleg víz rövidítése.
Mi a medencemelegítő?
Közvetlenül a medence vizét áramoltatjuk keresztül a napkollektoron, ezért nincs szükség hőcserélőre, vezérlésre, vagy egyéb tartozékra. Speciális szénkristályokkal telített polipropilén anyagának köszönhetően a solarpool napkollektor rendkívül hosszú ideig képes ellenállni a környezet, UV sugárzás és a medence víz károsító hatásainak, rendkívül magas teljesítménnyel.
Mit takar a Heat Pipe kompakt napkollektor?
Ezt a napkollektort speciálisan használati meleg víz előállítására kísérletezték ki. Kialakítása révén minimális veszteséggel, rövid idő alatt, nagy mennyiségű meleg vizet képes előállítani. A napenergia hasznosításának egy gyorsan megtérülő, ötletes megoldása.
Mekkora segítséget nyújthat a kollektor télen?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy 1 m2 napkollektorral 4-5 m2 épület fűtésére lehet hatékonyan rásegíteni. Az ilyen arányban megvalósított rendszerek március-áprilisban, illetve szeptember-októberben közel 100%-ban fedezni tudják a fűtés hőszükségletét. Természetesen a kollektorok a hideg, de derült decemberi és januári napokon is számottevő hőenergiát adnak, de ebben az időszakban döntően a hagyományos fűtési rendszerrel kell biztosítani komfortos belső hőmérsékletet
Hőszivattyú
Mi a hőszivattyú?
A hőszivattyú olyan berendezés mely a fűtéshez, hűtéshez és a meleg víz előállításához, a külső környezet energiáját használja fel oly módon, hogy külső energia segítségével hőt szállít az adott hőforrás felől a fűtendő helyiségek felé.
A külső energia, mely a hőszivattyút működteti, lehet hagyományos energiaforrás, mint a villamos energia vagy földgáz, továbbá nyerhetjük az elektromos áramot napelem, biogáz vagy szélenergia segítségével. Amennyiben hagyományos energiaforrás áll csak rendelkezésre, az is egy kifejezetten erős megtakarítása az energia felhasználásának, tekintve, hogy sokkal nagyobb arányban nyerjük vissza hatékonyságát, mint a hagyományos felhasználás által.
Mikor érdemes hőszivattyút alkalmazni?
A hőszivattyúk csak alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekkel együtt működnek hatékonyan - például padlófűtés, sugárzó fal és mennyezetfűtés - és üzemeltetésük szemléletváltást is kíván a felhasználóktól. Fokozottan ügyelni kell például a helyes szellőztetésre és arra, hogy ne fűtsük túl az épületet.
Mi a COP érték?
A felhasználók számára a hőszivattyúk legbeszédesebb jellemzője az úgynevezett COP-érték, ami a berendezés elméleti hatásfokát jelöli. A COP- érték megmutatja, hogy éves átlagban egy egységnyi befektetett villamos energiával hány egységnyi fűtési energiát nyerünk. Minél magasabb a COP- érték, annál gazdaságosabban üzemeltethető a hőszivattyú.
Az ESB hőszivattyú COP (Coefficient Of Performance) értéke 3,5 - 5.
Milyen hőszivattyú típusok vannak?
Attól függően, hogy a hőszivattyú a környezet mely részéből vonja el az energiát, háromféle típust különböztetünk meg.
- Vizes hőszivattyú (WW-wasser-wasser, víz-víz) talajvízből, rétegvízből, tóból vagy patakvízből, nyerheti az energiát.
- Földes hőszivattyú (SW=sole-wasser, föld-víz) a talajba behelyezett, horizontális vagy vertikális zárt csőrendszerben keringő fagyálló segítségével nyeri ki az energiát a földből.
- Levegős hőszivattyú (LW=luft-wasser, levegő-víz) a kültéri levegőt visszahűtve készíti a fűtésre és használati meleg víz (HMV) felhasználására is alkalmas meleg vizet. Az Alpha-InnoTec gyártmányú levegős hőszivattyúk (más néven levegőkazánok) -20° C-os külső hőmérsékletig üzemképesek.
Hőszivattyút elláthatok napelemmel?
Természetesen igen, azonban a hőszivattyú telepítésével a villamos energiaigény jelentősen meg fog emelkedni. A rendszer tervezésénél a megemelkedett igényeket kell figyelembe venni. Javasolt a hibrid (szélgenerátoros, napelemes) összeállítás alkalmazása, hálózati visszatáplálással.
Aktív és passzív ház
Mi az aktív ház?
Az aktív házak maguk termelik meg a működtetésükhöz szükséges energiát, sőt elérhető a többlet is, amelyet visszatáplálnak az elektromos hálózatba.
Az aktív ház falaiban 37 centiméter , míg a tetőterében 35 centiméter vastag a hőszigetelés. Összehasonlításképpen: a múlt század 90-es éveinek közepéig rendszerint 10 centiméter hőszigetelést használtak a tetőterekben. A hőszigeteléstől azonban még nem lesz aktív egy ház, annak csak az a funkciója, hogy a fűtéshez és a hűtéshez mennél kevesebb energiára legyen szükség. A szóban forgó aktív ház 20 négyzetméter - áramot termelő - napelemmel tudja működtetni a házat, sőt némi felesleg is keletkezik.
Bizton állítható, hogy ez ma a legjobb, és középtávon leggazdaságosabb építkezési módszer.
Mi az passzív ház?
A passzív házban a megtermelt hulladékhő is elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a ház hőveszteségét. Ennek feltétele persze a kiváló szigetelés.
Mekkora energia spórolást jelent?
80-90%-os energia spórolást tesz lehetővé.
Mik a passzívház szabvány kritériumai?
A fűtési hőszükséglet a 15 kWh/(m2/év) határértéket nem lépheti túl. Ezen érték fölött Közép-Európában az épület kiegészítő fűtése a befújt levegővel gazdaságosan már nem megoldható. A második követelmény az úgynevezett primerenergia-szükségletre vonatkozik, ami a fűtés mellett az épület teljes energiafogyasztását figyelembe veszi (melegvíz, áram), előállítási módjával együtt. Ez a primerenergia-szükséglet nem lépheti túl a 120 kWh/(m2/év) értéket, kiszámítása a PHPP-vel végezhető el. Ezen érték elérése a magas hőszigetelés mellett nagy hatékonyságú épületgépészet és energiatakarékos háztartási eszközök alkalmazását követeli meg.
Támogatások
Milyen támogatások vannak magánszemélyek részére?
Zöld Beruházási Rendszer (ZBR):
- Meglévő épületen hajtanak végre energia-megtakarítást eredményező felújítást (nyílászáró cseréje, lodzsák beüvegezése, hővisszanyerős szellőzés kiépítése, homlokzatok, födémek utólagos hőszigetelése, fűtési és melegvíz készítő rendszer korszerűsítése, hővédelmi célú árnyékolás, megújulóenergia hasznosítás)
A támogatás feltétele, hogy az épület a támogatott beruházás eredményeként legalább egy kategóriával magasabb energetikai besorolást érjen el.
- Új, fokozottan energiatakarékos, "A+" épületenergetikai minősítésű lakóépületet építenek, és az épület hasznos alapterülete nem több mint 130 négyzetméter.
Mekkora összeggel támogat a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR)?
1. Meglévő épület esetén:
- Alaptámogatás: 30%, maximum 1.470.000.-Ft
- Klímabónusz támogatás: Az alaptámogatáson felül, további 10-30% támogatás.
- "B" energetikai kategória elérése esetén: +10%, maximum: 200.000.-Ft
- "A" energetikai kategória elérése esetén: +20%, maximum: 600.000.-Ft
- "A+" energetikai kategória elérése esetén: +30%, maximum: 1.000.000.-Ft
2. Új épület építése esetén:
- 25.000.-Ft/négyzetméter, maximum 3.250.000.-Ft (csak "A+" minősítést elérő épületek esetén)
Léteznek kizáró okok a Zöld Beruházási Rendszerből?
- 60 napot meghaladó adó vagy köztartozás (átütemezett tartozás nem kizáró ok)
- ha nem per és tehermentes az ingatlan (Figyelem! Banki jelzálog nem kizáró ok)
- ha a pályázó nem tulajdonosa az ingatlannak (azaz a tulajdoni lapon nem szerepel)
- elmúlt 8 évben azonos tartalmú beruházásra támogatást nyert el (tehát pl. korábbi nyílászárócsere támogatás és mostani napelemes pályázat nem ütközik)
- ha nem lakás/lakóház/lakóépület/tanyaminősítésű az ingatlan (pl. nyaraló kizárva)
- új építésű esetén 130 nm-nél nagyobb alapterület a mostani szabályozás szerint még nem támogatható.
Márciusban várható változás: 130 nm felett is támogatható lesz két feltétellel: A+ kategóriát kell elérni, és 130nm-t meghaladó részre már nem igényelhető támogatás.
Milyen vissza nem térítendő támogatás van cégek számára?
KEOP-2009-4.2.0/B
Konstrukció célja:
A kisebb környezeti terheléssel járó megújulóenergia alapú energiatermelés elterjesztése, a megújulóenergia-források hőtermelésben játszott szerepének, valamint az összenergia felhasználásban lévő arányának a növelése.
Jelen pályázati kiírás keretében pályázhatnak kis- és középvállalkozások, költségvetési szervek és intézményeik, valamint non-profit és egyéb gazdasági szervezetek. A pályázók körének pontos meghatározásait a pályázati útmutató tartalmazza.
Mekkora a KEOP támogatás mértéke?
- 30 - 70% (a kedvezményezett célcsoport és regionális térkép szerint).
- 10 - 70% ún. jövedelemtermelő projekt esetében (támogatás intenzitás számítás alapján).
A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás összege minimum 1 millió, maximum 1 milliárd Ft lehet.
Támogatható tevékenységek köre:
- Napenergia hasznosítása,
- Biomassza-felhasználás,
- Szilárd és/vagy folyékony alapanyagból biogáz, depóniagáz előállítás és hőigény kielégítésre történő hasznosítási rendszer kialakítása és bővítése,
- Geotermikus energia hasznosítása,
- Hőszivattyús rendszerek telepítése,
- Hűtési igény kielégítése megújulóenergiaforrás felhasználásával,
- Megújulóenergia-források kombinálása,
- Megújulóenergia-forrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítása, megújulóenergia-forrásra való részleges vagy teljes átállítása.
Projekt területi korlátozása:
Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szervezet pályázhat.
Támogatásra a közép-magyarországi (Budapest és Pest megye) régió területén megvalósuló fejlesztés kivételével az ország teljes területe jogosult.
A pályázati dokumentáció és a kitöltési segédletek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról tölthetők le.